Déván a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumnak jelenleg közel 60 lakója van. Böjte Csaba ferences szerzetesnek komoly erőfeszítésébe került az általa vezetett kollégium 1993-ban történt beindítása. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./ A Kriza János Néprajzi Társaság következő vándorgyűlését Déván tartja Az asszony-élet és hagyományőrzés címmel. Közel húsz előadást fognak tartani hazai és külföldi szakemberek. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./
1993. szeptember 3.
Idén is megtartották a hagyományos ifjúsági találkozót Csíksomlyón, augusztus utolsó napjaiban. Mintegy kétezer fiatal gyűlt össze Erdélyből, de érkeztek moldvai csángók és magyarországi fiatalok is. A találkozó kezdeményezői: Gergely István csíksomlyói plébános és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. /Ifjúsági találkozó Csíksomlyón. = Magyar Nemzet, szept. 3./
1994. május folyamán
Déván a ferences kolostor épületében nyílt meg 1993. szeptemberében a Nagyasszonyunk Kollégium, mellette az általános iskola összevont I-IV. osztálya. A környező falvakból 32 gyermek gyűlt össze a kollégiumban. A Nagyasszonyunk Kollégium vezetője, Böjte Csaba plébános, ferences szerzetes elmondta, hogy jövőre szeretne a meglevők mellé még 30 tanulót felvenni. Nagy az igény, de anyagiak szabtak gátat a kezdeti létszámnak. /Hunyadvármegye (Déva), máj./
1995. január folyamán
A Julianus Alapítvány 1994. dec. 30-án Csíkszeredában, a Szent József kápolnában ökumenikus istentisztelet keretében tartotta díjkiosztó ünnepségét. A szórványmunkában, közönségszervezésben kitűntek közül az alapítvány Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetest jutalmazta, aki létrehozta a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot, hogy biztosítsa a hátrányos helyzetű tanulók anyanyelvű oktatását. /Hunyadvármegye (Déva), jan./
1995. május 24.
Fokozatosan hozták helyre Déván a ferences kolostort, Böjte Csaba a házfőnök, 1993-ban nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, hogy a szórványban levők oktatását segítsék. Jelenleg hatvan bentlakója van a kollégiumnak. A hívek mindig visznek kenyeret a Szent Antal oltárhoz, amit kiosztanak a gyerekeknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1995. június 8.
Az erdélyi magyarság nagy méltósággal viseli kisebbségi létének körülményeit, túlélni akar, összegezte erdélyi útjának tapasztalatait Tabajdi Csaba államtitkár. Nagy az igény az anyaország erkölcsi támogatására, s lehetőség szerint az anyagi együttműködésre. Nem segélyre, hanem együttműködésre van szükség. Komoly kezdeményezéseket látott, például Kató Béla református tiszteletes komplex kis autonómia szigetét. A kisebbségi önszerveződés szép példáival ismerkedhetett meg, ilyen például a Szent Ferenc Alapítvány, melyet Böjte Csaba plébános vezet Déván, Torockón az Ifjúsági Szállás vagy Papp László plébános által létrehozott szálláshely és kulturális centrum Nagyenyeden. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy három kulcskérdés fogalmazódott meg benne az erdélyi út során. Az első az oktatás, az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. Elgondolkoztató, hogy a 200 ezer magyar gyermekből 64 ezer nem tud anyanyelvi iskolába járni. A második kulcskérdés, hogy az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében. Harmadik, hogy a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a nemzeti közösség tagjait. A kisebbségvédelmi garanciákról szólva Tabajdi Csaba rámutatott: olyan kétoldalú kormányközi vegyes bizottság létrehozására gondol, mely a két országban a nemzeti kisebbségek problémáit időről időre áttekinti és ajánlásokat fogalmaz meg a két kormány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1996. október 15.
Déván 1993 szeptemberében nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium 23 kisdiákkal, hogy segítse a szórvány magyar nyelvű oktatását. Az 1994-95-ös tanévben már 60, jelenleg 111 tanuló lakik a kollégiumban, továbbá négy bentlakó óvodásuk is van, a kollégium 22 felnőttet foglalkoztak, főleg tanárokat. Az intézet vezetője, Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta, hogy a létszám folyamatosan nő szegény családok gyermekeivel. 1994-ben megnyílt a cigányóvoda is az egyik barakk egyik szobájában, ahol Kosztándi Teréz óvónő foglalkozik az óvodásokkal. 1996. szept. 20-tól pedig városi katolikus óvoda működik a kollégiumnak otthont adó kolostorépület közelében. /Schuller Mária: Hunyad megye. Csepp a tengerben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1996. október 15.
A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
1996. december 18.
Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./
1997. január 14.
Déván 1992-ben visszakapták a ferencesek a kolostort, akkor helyezték ide Böjte Csaba és Böjte Mihály ferences szerzeteseket, akik nekiláttak az épület rendbetételéhez. Kezdeményezésükre kollégiumot hoztak létre, a tanulók száma évről évre nőtt. Megdöbbenve tapasztalta, emlékezett Böjte Csaba, hogy az anyanyelv mennyire elsorvadt a környező falvakban, a hitük is nagyon megfogyatkozott. A kolostorban nem működhetett állami iskola, ezért magániskolát hoztak létre /Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Kollégium/. Az intézményt a Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba. Jelenleg 111 tanulójuk van. /Kelemen Gabriella: A szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1997. március 21.
Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának, a VET-nek az országos tanácsa. A múlt év októberében megválasztott testület most tartotta elnökválasztó, alakuló ülését. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettesét választották meg a VET elnökének. Alelnöknek újraválasztották Toró T. Tibort. A három leköszönő alelnök, Jakab Gábor, Kató Béla és Vetési László továbbra is az országos tanács tagja marad. Az újonnan megválasztott alelnökök: Ördög-Gyárfás Lajos, a VET háromszéki szervezetének elnöke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének titkára, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, a VET nagycsaládos programjának főbiztosa és Böjthe Csaba dévai ferences szerzetes. Az ülésen elfogadták a VET 1997. évi cselekvési tervét. Fokozatosan kiépül a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle terjesztési hálózata. A VET Tőkés László püspök javaslatára állásfoglalást fogadott el az 1990-es márciusi események áldozatainak ügyében és kiadott nyilatkozatában kérte a Bolyai Egyetem mielőbbi beindítását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1998. április 2.
Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./
1998. április 8.
Böjte Csaba ferences pap, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból érkeznek hozzájuk a gyermekek, egyik az állomáson koldult, a másik szülei alkoholisták. A gyermekotthonban "kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadunk" - írja Böjte Csaba. Szegény az ország, nincs munkahely. További gyermekvárosokat kell létrehozni Csíkban, Háromszéken. Ehhez kér segítséget, megadva a dévai alapítvány címét. /Böjte Csaba: Gyermekvárost alapítunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1998. június 12.
Fülöp G. Dénes, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke jún. 6-án kelt nyílt levelében bejelentette, hogy lemond alelnöki tisztségéről, amint ezt alelnök elődei is sorra megtették /Kató Béla, Vetési László, Böjte Csaba/, tiltakozásul Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ugyanis Dobos Lászlónak ítélték oda, ez ellen Patrubány Miklós, a VET elnöke tiltakozott. Fülöp G. Dénes ezzel nem ért egyet, a VET-nek nem kell előzetes beleegyezést adni a díjhoz. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1999. július 2.
Jún. 27-én Déván, a római katolikus templomban ökumenikus tanévzárót tartottak. A Déva tanulóival, szülőivel zsúfolásig telt városi templomban Böjthe Csaba atya és Lovász János református tiszteletes szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepély a Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ tanulóinak műsorával zárult. /Orbán Mária: Ökumenikus tanévzáró. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1999. augusztus 27.
Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1999. november 19.
A Kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség keretén belül működő Marionett báboskör a dévai árvagyerekek számára indít gyűjtést. A dévai Szent Ferenc-kolostorban élő 170, 4-16 év közötti hátrányos helyzetű fiatalt Böjte Csaba ferences testvér irányítja nagy sikerrel. A Katolikus Egyetemi Lelkészség fiataljai önkéntesen immár a harmadik éve mikulásoznak Déván. /Szőcs Andrea Enikő: Mikulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
1999. december 24.
Böjte Csaba ferences testvér 1992 óta él Déván, a kolostorban. 1992-ben elhagyatott, romos volt a ferences kolostor, amely az 1970-es árvíz után 22 évig lakatlan volt. Böjte Csaba maga is árva volt, elkezdte az árvagyermekek összeszedését. A dévai és szászvárosi kolostor ma már több mint 200 gyermeknek jelent állandó otthont. A gyermekeink az ország különböző városaiból, plébániáiról, egyházközségeiről jönnek, a legkisebb egy és fél éves, a legnagyobb már egyetemista. Az intézeten belül van egy-egy hatosztályos iskola, jövőre szeretnék beindítani a hetedik osztályt is. "A hét év meggyőzött arról, amit mindig is hittem, hogy mindeniket gyermeket Isten teremtett és minden gyermeket jó anyagból." - vallja Böjte Csaba. Az ország minden részéről jön időnként adomány. "Minden hónap pénzügyi mérlege egy csoda, hét év után sem értem igazán, hogy kerül ki mindenre a pénz." A Szent Ferenc Alapítványnak több mint 50 fizetett munkatársa van és több mint 50 segítő önkéntese. Ez az egyetlen erdélyi kollégium, amely árvaházként is működik, ezért sok gyermeket irányítanak hozzájuk. /Szőcs Andrea Enikő: Dévai árvák egyházi gondozásban. Az emberi összefogás gyönyörű példája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2000. február 5.
A hivatásos nevelőszülők - ahogy a szakzsargon nevezi őket: profi mamák - számára szervezett háromnapos képzés kezdődött meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Böjte Csaba szerzetes, a rendezvény szervezője mondotta, hogy a gondozásba vett gyerekek mögött észre kell venni a vér szerinti szülőket, a problémákkal küszködő családot is, és megtalálni a kapcsolatteremtés módját. Gergely István csobotfalvi plébános is tartott előadást. /Hivatásos nevelőszülők képzése Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2000. február 13.
Febr. 3-5-e között a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az árva és félárva, illetve nehéz körülmények közt élő gyermekekkel foglalkozók gyűltek össze, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas-szervezetének szervezésében. Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetes, a program szervezője és lelki irányítója tartotta a bevezetőt. Szakemberek tartottak előadásokat, a helyi Csibész Alapítvány munkatársai osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel, majd mindannyian meglátogatták a csíksomlyói árvaházat. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./
2000. február 17.
A dr. Aszalós János Emlékalapítvány kuratóriuma /Marosvásárhely/ harmadik alkalommal hirdet pályázatot. A pályázat célja: az erdélyi magyarság egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. A már megvalósított vagy folyamatban levő magánkezdeményezést díjazza. Erre kötelez az alapítvány névadója, dr. Aszalós János /1901- 1939/, a szegények orvosa, aki életét a szegények gyógyításának, valamint a betegségek, járványok megelőzésének szentelte. Az alapítvány eddigi díjazottjai: dr. Nagy Irén, Lukácsi M. Szilamér, Bethlen Anikó, dr. Kónya Ágnes, Szabó Attila - 1998-ban, Böjthe Csaba, Farkas Miklós, dr. Bartha Eszter, Orbán Zsuzsa és dr. Finna Judit - 1999-ben. /Magánkezdeményezést díjazó pályázati lehetőség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
2000. május 28.
A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./
2000. július 16.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./
2000. október 6.
A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2000. november 1.
Az erdélyi római katolikus líceumok igazgatói okt. 28-án második tanácskozásukat tartották Gyimesfelsőlokon, a Szent Erzsébet Gimnáziumban. A tanácskozáson nyolc egyházi középiskola képviseltette magát, valamint a gyulafehérvári Majláth Kisszeminárium és a P. Böjthe Csaba ferencrendi páter által létesített és fenntartott dévai szórvány általános iskola. (Hiányoztak a sepsiszentgyörgyi és a nagykárolyi gimnáziumok igazgatói.) A tanácskozás tárgya e tanintézetek közelgő akkreditálása feltételeinek az előkészítés, valamint a középiskolák jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos közös álláspont egyeztetése volt. A tanácskozást Horváth István főegyházmegyei tanfelügyelő vezette. /Katolikus iskolaigazgatók tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2000. november 8.
Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2001. március 29.
Márc. 24-én Szovátán tartotta küldöttgyűlését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos szervezete. Külön pontban foglalkoztak az anyanyelvű szórványoktatással. Erről számolt be Király András, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az Apáczai Csere János Alapítvány képviselőivel történt egyeztetés alapján úgy döntötek, hogy Erdélyben 6 szórványközpontot hoznak létre idén. Aradon kívül ilyen oktatási központ fog működni Temes, Hunyad és Szilágy megyékben, illetve Kőváron és Déván a Böjte Csaba atya által vezetett központban. Az Apáczai Csere János Alapítvány Erdély és a Vajdaság számára idén 50 millió forint támogatást ígér e célra. Erdély ebből 30 milliót kapna, ami azt jelenti, régiónként évente 5 millió forintnak megfelelő összeg jutna. A tervekben négy nagy kategória szerepel: intézmények beindítása vagy újraindítása; tanszerekkel, segédeszközökkel történő felszerelése; a szórványoktatást felvállaló pedagógusok külön javadalmazása; illetve a diákok utaztatásának a támogatása. /Fordulat a szórványoktatásban? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2001. április 15.
A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Gyermekotthon 45 diákja, 6 felnőtt kíséretében március 23-án látogatást tett a Bihar megyei Bélfenyérre. A látogatás célja a kapcsolatteremtés volt, hisz a dévai kollégium mintájára - amelynek vezetője P. Böjte Csaba ferences szerzetes - Bélfenyéren is hasonló kezdeményezés született. A terv megálmodója és kivitelezésének irányítója a lelkes fiatal plébános, Kiss Márton, aki azon munkálkodik, hogy árva, elhagyatott gyermekeket fogadhasson be a még tatarozás alatt álló épületekbe. /Kolozsi Noémi: Beszámoló avagy Jézus az Olajfák hegyén. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./
2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
